- megvizsgáljuk és kipróbáljuk, amit tudunk
- felfedezzük, hogy mit kell megtanulnunk
- fejlesszük a szociális kézségünket annak érdekében, hogy jobban teljesíthessünk
csoportokban
- fejlesszük a kommunikációs kézségünket
- mondjuk ki és védjük meg az álláspontunkat bizonyítékok felsorakoztatásával
és megalapozott érvekkel
- váljunk rugalmasabbá az információk feldolgozásában és a kötelességeink
teljesítésében
- gyakoroljuk azokat a kézségeinket, amelyekre szükségünk lesz az egyetem
elvégzése után
A problémaalapú tanulás összegzése:
Ez egy egyszerűsített modell – ennél részletesebb modellekre a
későbbiekben fogunk utalni.
A lépések megismételhetők és újra hasznosíthatók.
A 2-5 lépések megismételhetők, ahogyan új információ kerül napvilágra
és újra definiálja a problémát.
A 6. lépés is megtörténhet egynél többször – főleg, amikor a tanárok
hangsúlyt fektetnek arra, hogy az “első változatnál” tovább jusson
egy diák.
1. Járjuk körül a problémát:
A tanárunk ellát minket egy “rosszul strukturált” problémával.
Beszéljük meg, hogy mi a probléma és készítsünk listát a lényeges pontokról.
Lehet, hogy úgy érezzük, hogy nem elegendő a tudásunk a probléma
megoldásához, de ebben rejlik a kihívás!
További információk összegyűjtésére és új fogalmak, alapelvek,
vagy akár kézségek elsajátítására lesz szükség a problémamegoldási folyamat
során.
2. Készítsünk listát arról, hogy mi az, amit tudunk
Mit tudunk, ami segíthet a probléma megoldásában?
Ebbe beletartozik az, amit mi, személy szerint tudunk, és minden egyes
csapattag képességei és erősségei is.
Vegyük figyelembe, vagy akár írjuk le mindenki hozzájárulását a probléma
megoldásához; ez bár furcsának tűnhet, nagy lehetőségek rejlenek
benne.
3. Fogalmazzuk meg a problémát a saját szavainkkal:
A probléma megfogalmazásába beletartozik a saját, illetve a csoportunk
elemzése azzal kapcsolatban, hogy mit tudunk, és hogy mit kell megtanulnunk
a megoldáshoz. Szükség van a következőkre:
- egy írásba foglalt probléma megfogalmazás
- egyetértés a csoporton belül a probléma megfogalmazását illetően
- a tanárunk visszajelzése a probléma megfogalmazásáról. (Ez nem kötelező,
de jól jöhet).
Megjegyzés: A probléma megfogalmazását lehet, hogy kicsit át
kell írni egy-egy új információ felfedezésénél, vagy egy régi információ
elvetésénél.
4. Készítsünk listát a lehetséges megoldásokról
Minden lehetséges megoldást írjunk le, aztán tegyük sorrendbe őket
a legjobb megoldástól a legrosszabbig.
Válasszuk ki azt, amelyik a legjobb, vagy amelyik a legvalószínűbb,
hogy működni fog.
5. Készítsünk listát arról, hogy milyen feladataink vannak és milyen
időkeretben kell elvégeznünk ezeket
- Mit kell tudnunk és mit kell tennünk ahhoz, hogy megoldjuk a problémát?
- Hogyan tudjuk rangsorolni a lehetőségeket?
- Ezek hogyan kapcsolódnak a megoldásokat leíró listánkhoz? Közös nevezőre
tudunk-e jutni?
6. Készítsünk listát arról, hogy mit kell még megtudnunk
Kutassunk olyan tudás és adatok után, amelyek alátámasztják a megoldási
tervünket.
Információra lesz szükségünk az űrök betöltésére.
- Beszéljük meg, hogy milyen forrásokat használhatnánk (szakértők,
könyvek, weboldalak, stb.).
- Adjunk ki kutatási feladatokat és határidőket is szabjunk nekik.
Ha a kutatásunk alátámasztja a megoldásunk helyességét, és ebben
mindenki egyetért, a 7-es pontra ugorhatunk. Ha nem, térjünk vissza
a 4-es ponthoz.
7. Írjuk le a megoldásunkat a megoldás helyességét igazoló dokumentumok
csatolásával és adjuk be.
Lehetséges, hogy kiselőadást kell tartanunk a kutatásunk eredményeiről
és/vagy javaslatokat kell tennünk egy csoportnak vagy az osztálytársainknak.
Ebben benne kell lennie a probléma megfogalmazásának, a kérdéseinknek,
az összegyűjtött adatoknak, és a megoldás helyességét igazoló bizonyítékoknak,
amelyek az adatelemzésen alapulnak: röviden szólva írjuk le a folyamatot
és az eredményt.
A következtetéseink előadása és megvédése:
A cél az, hogy ne csak a következtetéseinket adjuk elő, hanem
azt is, hogy min alapulnak. Készüljünk fel a következőkre:
- Fogalmazzuk meg világosan a problémát és a következtetéseinket
- Foglaljuk össze a folyamatot, milyen lehetőségeket vettünk számításba
és milyen nehézségekkel találtuk szembe magunkat
- Győzzük meg a többieket a megoldásunk helyességéről, de
ne erőltessük rájuk azt. Állítsuk őket a mi oldalunkra, vagy
legalább érjük el, hogy előítélet nélkül megvizsgálják az érvelésünket
és a bizonyítékainkat
- Segítsünk másoknak tanulni, ahogy mi is tanultunk
- Ha kérdések merülnek fel és tudjuk a választ, válaszoljunk egyértelműen,
ha nem tudjuk a választ, valljuk ezt be és gondolkodjunk el rajta a
későbbiekben
Ha megosztjuk azt, amire jutottunk a tanárainkkal és a többi diákkal,
az jó lehetőség arra, hogy megmutassuk, hogy valóban tanultunk
valamit. Ha jól ismerjük a témát, ez egyértelműen ki fog derülni.
Ha valamilyen kérdés felmerül és nem tudjuk rá a választ, tekintsük
ezt egy feltárandó lehetőségnek. Azonban büszkén vállaljuk azt,
hogy figyelmet fordítunk a minőségre a kiselőadásunkban. Lásd
még a projektek prezentációjáról szóló tájékoztatót.
8. Nézzük át, hogy mit is teljesítettünk
Ez a feladat vonatkozik az egyénekre és a csoportra is. Legyünk büszkék
arra, amit jól csináltunk, és tanuljunk abból, amit nem. Thomas Edison
is büszke volt a rosszul sikerült kísérleteire is, és úgy vélte, hogy
ezek is szükséges részei voltak a sikeres eredményekhez vezető
útnak.
9. Ünnepeljük meg a jó munkát!
Fordította: Kolozsvári Orsolya,
Debreceni Egyetem, Szociológia Tanszék. Az egyetem
honlapja:
www.unideb.hu
Problem solving skills: To be
successful, PBL requires problem solving and critical thinking
skills.
See our Study Guides on
Making decisions/solving problems and
Thinking critically, and/or ask your teacher for help in developing
collaborative skills.
The role of argument:
Through various stages of this process, you or your group will
be expected to come to consensus on how to next proceed. While each
member is expected to "argue" his or her viewpoint, the
focus should be on the issues and reason, not personalities and emotion.
If your group has difficulty, refer to your teacher for assistance
as a mediator, and/or see the Guide
Cooperative conflict resolution
For more on working in groups, see
Learning with others in the main index.
For more on types of arguments, organization,
evidence, as well as techniques in problem-based learning, see
Dr.
Larry D. Spence (Director, Undergraduate Learning Initiatives,
Pennsylvania State University) "Problem Based learning: Lead
to Learn, Learn to Lead .pdf version
| .doc version
